A párom, aki egyébként tiszai lyány, a reggelt (délelőttöt!) a Duna-parton töltötte. Az indoka az volt, hogy megsétáltatja a tacsit, de én tudom ám, hogy más is közrejátszott a helyszín választásában. Egyszerűen bármilyen idő is legyen, itt feltöltődik.

És persze lő is pár képet, ha már, ugye...

Nekem meg ilyenkor mindig az a tinisláger jut eszembe, hogy "Dunakanyarban a keszegemet hajtom".

Keszeget persze nem talált a tacsi, ellenben megérezte a természet közelségét és átváltott rókakereső üzemmódba.