Mielőtt folytatnám a kalandos történetet arról, hogy miért is választottuk új lakóhelyünknek Dunakeszit, szeretnék pár szót szólni erről a blogról. Igazából az előző posztomhoz érkező hozzászólások ösztökéltek arra, hogy írjak valamit az oldal céljairól.

Ha átfutjátok az előző bejegyzéshez érkező kommenteket, láthatjátok, hogy a hozzászólók már olyan konkrétumokról beszélnek, amiket a posztban még csak nem is említettem. És ez teljesen természetes, hiszen abszolút normális, ha valakinek véleménye van valamiről még ha az nem is mindig hízelgő. A kommentek nagy részének örültem is, hiszen a témával kapcsolatos tapasztalatokról szóltak és máris olyan dolgokra világítottak rá, melyekről a jövőben még biztosan szó lesz itt a blogon. Pont amiatt indítottam ugyanis ezt az oldalt, hogy megosszam tapasztalataimat és meghallgassak másokat.

A közlekedésről például már tudok pár szót szólni előzetesen és úgy vettem észre, hogy ez a téma visszatérő a hozzászólásokban. Amikor a közlekedésről beszélünk, tisztáznunk kell, hogy miként is tekintünk Dunakeszire. Mert ha úgy gondoljuk, hogy tulajdonképpen ez Pest egy kerülete, akkor valóban csalódnunk kell a közlekedést illetően, viszont azt is be kell látnunk, hogy tévedésben vagyunk, hiszen Dunakeszi egy Budapesttől különálló város, még akkor is, ha határos Káposztásmegyerrel és egy-két BKV járat kimegy az Auchanig.

A helyi autóbusz közlekedéshez még nem volt szerencsém és valószínűleg a jövőben sem fogok rendszeresen élni vele, de ezt ugye soha nem lehet tudni. A vonatközlekedést azonban kifejezetten jónak mondanám. Csúcsidőben tíz percenként, egyébként átlagosan fél óránként közlekednek vonatok, amik persze csurig vannak, de nem hiába volt tömeg a leánykori neve a közösségi közlekedésnek. Ennél a résznél egy hozzászólónál felmerült problémaként, hogy dehát ezek a vonatok sosem úgy járnak, ahogy. Nos, ez valóban visszatérő gond szokott lenni, viszont nem helyi szintű, hanem globális a probléma. 

Tekintettel arra, hogy a vasútállomáshoz közel találtunk lakást és a rákospalotai megálló, illetve a Nyugati mindkettőknek megfelelő célállomás, valószínűleg a jövőben a vasutat részesítjük majd előnyben.

Természetesen a tapasztalataimról majd itt mindig beszámolok, hiszen éppen az ihlette ezt a blogot, hogy amikor a bennem felmerült kérdésekre szerettem volna választ kapni, nem volt könnyű dolgom. Sokszor más információkat kaptam szóban, mint amit a fórumokon találtam és sok mindenről, ami érdekelt volna, nem nagyon találtam ajánlást, vagy beszámolót. Ezeket a későbbiekben szeretném sorra venni, legyen szó akár étterem ajánlóról, szolgáltatásról, helyi programokról vagy fejlesztésekről. És persze várom a véleményeket, meglátásokat és tapasztalatokat is. Jöhet kommentbe minden, amit nem szégyellünk, de azért csak okosan!

(A képet az I ♥ Dunakeszi Facebook oldaláról csentem.)