Kutyagumi, póráz, felelős állattartás
2015. március 18. írta: Dunakeszi Local

Kutyagumi, póráz, felelős állattartás

Már régóta szerettem volna kutyás-témákkal foglalkozni, de azt gondolom, úgyis megteszi más, hiszen a telepen, ahová költöztem, rengeteg a kutyatartó és a családos ember. Most azonban már nagy szükségét látom annak, hogy kutyásként elmondjam a véleményem a felelős állattartásról.

575506_3227044351326_1576938275_n.jpg

 

A világképem egy részét a zöld gondolatok teszik ki, arról nem is beszélve, hogy egész életemben állatokkal éltem együtt. Mai napig rácsodálkozom a kutya és az ember kapcsolatára és falom az ezzel kapcsolatos könyveket, legyen a szerző Csányi Vilmos vagy Konrad Lorenz. Éppen ezért háborít fel, ha a Szent István parkban sétálva két métert nem tudok megtenni úgy, hogy kutyagumiba ne lépjek. Egyszerűen nem értem azt a magatartást, ha valaki nem szedi fel kutyája után az ürüléket, hiszen ezzel nem csak a családosok (jogos) haragát vívja ki, de épp hogy saját magának és a kutyásoknak árt a legtöbbet. Mégpedig azért, mert a kutya fogja szaglászni és nyalogatni az ott hagyott bélsarat. Azt talán nem kell részletesen kifejteni, hogy ebből miért lehet probléma.

Ez azonban csak egy kis kellemetlenség, a veszélyhelyzeteket viszont az okozza, mikor a parkban, közterületen póráz nélkül sétáltatják az ebet a gazdik. Persze nem arra gondolok, hogy egy yorkit ne adott esetben ne lehetne elengedni, de amikor 40-50 kilós kutyák grasszálnak szabadon, az nem mondható felelős állattartásnak, még akkor sem, ha alapvetően békés jószágokról beszélünk. Nem ismerem pontosan a helyi szabályozást, csak egy 1996-os rendeletet találtam, amely kimondja: "Az ölebeket kivéve tilos az ebet a város közigazgatási területén szabadon engedni valamint közterületen, lakóházak folyosóin, lépcsőházakban póráz nélkül vezetni." 

Mindezeket azért írom, mert az utóbbi időben kétszer is előfordult, hogy szabadon grasszáló nagytestű kutyák kergették meg a mi, pórázon sétáltatott törpetacskónkat és bichonunkat és nem sokon múlott, hogy nem lett komolyabb baj. Azt a Facebookon olvasható történeteket már nem is mondom, amely szerint egy szabadon engedett nagytestű kutyának - a beszámoló szerint - sikerült elkapnia egy macskát és csúnya vége lett a dolognak.

Mindezek után az, hogy majd' minden nap kutyagumiba lépek, ha csak pár lépést is próbálok tenni a parkba, már csak kis kellemetlenség. Arra nem lehet hivatkozni, hogy nincs elég kuka, vagy hogy ne lenne kutyabarát a környezet. És különben is: nem kifogást kell keresni, vagy mást okolni, egyszerűen csak fel kell venni a kutyagumit, a nagytestű ebet pedig pórázon kell sétáltatni ott, ahol jó eséllyel fordulnak meg ölebek is. A szabadon engedés lehetőségét szolgálja a kutyafuttató, ott lehet fárasztani a mozgékony kutyust és még probléma sem lesz belőle, hiszen, ha látom, hogy nagytestű eb van éppen a futtatóban, nem fogok bemenni a bichonommal. Azt viszont jogosan várom el más kutyatartótól, hogy közterületen pórázon vezetve sétáltassa kedvencét.

A bejegyzés trackback címe:

https://dunakeszilocal.blog.hu/api/trackback/id/tr237280045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

K_K_ 2015.11.16. 15:58:56

Mérettől függetlenül kell pórázt használni, attól még hogy kistestű ugyanúgy ugathat, haraphat.
És a kutyát csak a gazdája ismeri akár kicsi akár nagy bárkiben kelthet félelmet. Az én közepes kutyámat egyszer támadta meg pórázon egy másik, és az pont kistestű volt.